2010. január 11., hétfő

Ahogy mi kezdtük ...

Timi lányom 3 hónapos korában egyik napról a másikra leszokott a szopizásról, először este ordított a cicin, aztán már délután is, harmadnap már reggelit sem kér ... Nem volt semmi előzmény, ami indokolta volna ezt a sztrájkot. :( Szinte ezzel egy időben ekcémás foltok jelentek meg a könyök-, térd- és bokahajlataiban. Ma már úgy gondolom, hogy ez csöpp kis test érezte, hogy neki nem jó a tejcsim, mert beteg lesz tőle és ezért állt le vele ...
Na, de vissza a tényekhez. 3 hónaposan következett a soros oltás, így látta is a gyerekorvos Timit, aki ekcémát diagnosztizált, szteroidos krémet és testápolót írt fel, ill. a szopisztrájk miatt HA-s tápszert.
Timi állapota nem javult, így felkerestünk egy bőrgyógyászt, aki mintát vett a foltokról, amiben gombát is talált. Ő is ekcémát állapított meg, mondta, hogy atópiás alkat, fehér bőrű, kék szemű, szőke és mi (Anya és Apa) is allergiásak vagyunk, habár mi csak a prorokra, növényekre, állati szőrökre ... És ez a doktornő volt, aki megjegyezte, hogy kevesebbet szoptassam (ekkor még volt kevés tejcsi), hogy kevesebb FEHÉRJE jusson a szervezetébe és inkább teáztassam.
Timi állapota továbbra sem javult, ill. a szteroidos krémek hatására persze javult, de amint 1-2 napot kihagytunk, máris újra megjelentek, sőt egyre nagyobb foltokban.
4 hónaposan egy újabb bőrgyógyászt kerestünk fel, mert a foltok száma egyre csak szaporodott. Ez az orvos is ekcémát állapított meg, újabb szteroidos krémet adott és testápolókat javasolt.
Timi bőre állapota egyre romlott, egyre több és egyre ragaszkodóbb folt jelent meg rajta. A fejét és a pelusos területet leszámítva az egész testfelületét vörös, száraz foltok borították.






(fordított időrendben vannak a képek)
Rettenetes volt így látni a gyereket!!!
Mivel ekcémáról beszélt mindenki, így ennek jártam utána. Felvásároltunk millióféle testápolót, rövid ideig és 2 naponta fürdettük, kizárólag gyógyszertári fürdetővel, még szárazon bekenve a bőrét, hogy védőréteget képezzen. Nem használtam nála öblítőt. Jártunk homeopátiás orvosnál is, aki a 2-3-4 hónapos oltásokat okolta ... De nem jutottunk előrébb. Ekcémát kismillió dolog okozhat és mi küzdöttünk az ismeretlen mumus ellen.
Végül a legfelső (hátas) kép készültekor besokallt Apa is és felhívta az orvos barátját, aki már korábban is pedzegette a tejallergia témát, de mivel annak inkább gyomorfájás jellegű tüneteiről tudtam akkor még, így elodáztuk a témát. De ekkor betelt a pohár, Apa beszélt a barátjával, aki felhívta a klinikán a doktornőt és mondta, hogy keressük majd. A doktornőt már én hívtam fel, hivatkoztam a barátunkra és tekintettel a kicsi fiatal korára, mondta, hogy ügyeletes lesz hétvégén, vigyük be Timit és soron kívül megnézi.
Október 7. volt, Timi 3 nap híján fél éves. A doktornő, amint meglátta Timi bőrét rögtön kimondta a tejallergia szót ... Pont kakilt Timi, így vettek tőle székletmintát is, székletvér vizsgálatra és kaptunk receptet diétás tápszerhez. Kedden mennünk kellett még vérvételre, de a doktornő elmondta, hogy 2 éves kor alatt a vérből való allergia kimutatás még nem megbízható, gyakran ad álnegatív eredményt. Ilyenkor még annak van diagnosztikus értéke, ha a diétás étrend mellett javulnak, sőt megszűnnek a tünetek.
Timi vasárnap este már a diétás tápit (akkor még Pepti Junior) kapta, kedd reggel mentünk vérvételre és már ekkor látható volt a bőrén a javulás!!!
A székletvér és a vérből való allergia kimutatás is negatív eredménnyel zárult.
A tej mellett elővigyázatosságból még az alábbi élelmiszerekről is letiltott bennünket a doktornő:
- tojás
- szója
- aprómagvas gyümölcsök
- déli-, trópusi gyümölcsök, citrusfélék
- dió, mogyoró, mandula
- paradicsom
- sárgabarack, dinnye, cseresznye
- hal
- marha-, kecskehús (keresztallergia miatt a tejfehérjével)
Ez így elsőre elég rémisztően hangzik, én azonban mégis örültem, mert megvolt végre a MUMUS, akit már ki tudtam védeni és nem a nagy fekete űr ellen küzdöttem ...

1 megjegyzés:

  1. Szia! Ez is szép történet... Hihetetlen, hogy a szakemberek ennyire nincsenek tisztában a tejallergiával... Mi is hasonlóan jártunk, csak az én lányomnál "szerencsére" a hasi tünetek voltak a dominánsak. De még így is 3 hónapig tartott, mire kiderült. Pontosabban mire besokalltam, és azt mondtam, hogy nem állok fel a gép elől, míg nem találok valami okot az állandó hasfájásra és a véres sebekre a fenekén. Így jutottam (minden védőnő és orvos ellenére) a tejallergiához.

    Ditte (a wiwen találtam a blogodat, majd végigolvasom, miket írtál! :)

    VálaszTörlés